Mozizó Budapest - 111 év a pest-budai mozgókban című könyvében a fővárosi filmszínházak több mint egy évszázados történetéről, és a rendszerváltáskor lezajlott válságról ír Kelecsényi László filmtörténész. A könyv a közelmúltban jelent meg.

Minden, ami mozi. Minden, ami mozi volt. A mozimúlt. A némafilmek mozija. A filmművészet nagykorúságának mozija. Budapest megszámlálhatatlan, folyton változó mennyiségű és sokszor átkeresztelt nevű vetítőhelyei. A kispiszkosoktól a filmszínházakig. A csőmozitól a soktermes multiplexig. Tehát: a mozimúlt. A mozi múlt? Semmibe illanna az évszázados varázslat, amin dédapáink álmélkodtak, amiért nagyapáink rajongtak, amiben szüleink hittek, s amit gyermekeink csaknem semmibe vesznek? A Mesél a város sorozat második darabja a főváros szebb napokat látott mozijaiba kalauzolja az olvasókat. Nemcsak művelődéstörténeti esszé ez a könyv, hanem a folytonos technikai lépésváltások közepette a változó szerepű mozgóképkultúra naprakész krónikája.

A könyv történeti, időrendi sorrendben halad: a kezdeti időszakkal kezd, amelyben a mozi vásári látványosságnak számított, és sátrakban, csődbe ment kávéházakban, kabarékban rendezték a vetítéseket. Az első kőépületeket az 1910-es, 1920-as években húzták fel, például a Corvin mozi, amelyet egy lebontott szeszgyár helyén építettek fel.

A mozi egyik "nagykorszaka" Kelecsényi László szerint az 1960-as, 1970-es évekre tehető. Ekkor még nem terjedt el a televízió, a statisztikai adatok szerint minden magyar állampolgár évente 13-szor volt moziban, ez az összlakosságot tekintve 130 millió nézőt jelentett - hangsúlyozta a szerző, megjegyezve, hogy ezt követően az 1980-as években jött a lassú leépülés, a "paradigmaváltás".

A mű Heltai Jenő Dal a moziról című 1907-es, vidám hangulatú, leleményesen szóalkotó versével kezdődik, amelyben egy fiatalember mozgóképet nézni hívott egy lányt, aki el is ment a "moziba".Kelecsényi az MTI-nek elmondta, utóhangként már tudatosan keresett valami olyat, ami kifejezi a vereség, a veszteség hangulatát. Így bukkant Vas István Elégia a moziról című versére. Az egyes fejezetek címei is idézetek, többek között Nemeskürty Istvántól, József Attilától, Grunwalsky Ferenctől.

Az illusztrációk, fotók, amelyeket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményéből, a Mozitörténeti Gyűjteményből, a Nemzeti Múzeum Történeti Tárából, az MTI, valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal archívumából válogatott, nézőtereket, mozi-előcsarnokokat, mozik előtti külső tereket ábrázolnak - mondta az író.